Szeretem a régi bútorokat, régóta kerestem egy ruhásszekrénynek valót a két kisfiam szobájába. Gyakori, hogy vagy akasztós , vagy végig polcos, ebben éppen az tetszett meg, hogy polcos is, fiókos is. Kivitelezésre nem egy műremek, de használhatónak tűnt. Inkább ácsmunkához közelít a kidolgozottsága, "szőrös" bútorélek, elnagyolt festés, ronda koptatás és mivel a hidegebb árnyalatú szürke színe sem működött, nem volt kérdés, hogy hozzá kell nyúlni.

Évekkel ezelőtt, külföldi oldalakon találkoztam először Annie Sloan nevével, már akkor azt gondoltam milyen jó lenne kipróbálni a festékeit. Ma már nagyon sok minden elérhető valahogyan külföldről is, de én nagyon hálás vagyok azért, hogy ez a festék itthon is megvásárolható. El is mentünk és beszereztük a szükséges dolgokat: festék, viasz, ecset és csiszolópapír. 

A szín az Aubusson Blue, ami egy sötétebb kék, ez ezen a fotón nem annyira látszik. Színtelen viasszal kezelve.

Szerintem a krétafestékek nagyon illenek a régi bútorokhoz, egészen más felületet eredményeznek , mint egy akrilfesték vagy egy vizes zománc. Sajnos nincs az eredeti állapotról képem - teljesen biztos voltam pedig benne, hogy csináltam , de nem találtam meg..

A zár rézverete szintén be volt mázolva vastagon szürkére, na ezt rendkívül rondának és igazán barbár dolognak tartom, úgyhogy természetesen festés előtt leszedtem és hideg zsíroldóval eltávolítottam róla a festéket. Mivel akkora szögekkel volt felrakva, hogy az egyik a túloldalon is előbújt, a közeli képkeretezőnél kértem olyat ami jobban illik hozzá. Egészen más lett így, szebb és jobb. ( Ezen a képen a szín valóságos mélysége jobban látszik.)